Informatikai rendszer

Informatikai rendszer bevezetése

Egy Ipar 4.0-nak megfelelő vállalatirányítási, termelésirányítási rendszer, a WinDirect

Posted on by forgoz

Manapság, az ipari automatizálás korszakában kiemelten fontossá vált, hogy a termelésben az eszközök, gépek, sőt maguk a termékek is egy egymással kommunikáló, egymásra reagáló informatikai térben helyezkedjenek el, természetesen mindezt egy vállalatirányítási, termelésirányítási rendszer felügyelete alatt. Ipar 4.0-nak hívják ezt a jelenséget, amely mára az egyik legfontosabb informatikai trenddé vált. Nyugat-Európában már egyértelműen, de Magyarországon is.
A fentiek alapján egyértelmű, hogy a megfelelő adatkommunikációra képes termelőeszközök és RFID azonosítóval ellátott termékek nélkülözhetetlenek a folyamatban. De az Ipar 4.0-nak legalább ennyire fontos tényezője a vállalatirányítási szoftverrendszer, amelynek termelésirányítási modulja képes szervezni a gyártási folyamatokat, képes információval ellátni az eszközöket és adatokat fogadni is onnan, mindezt lehetőleg online. Mint azt bizonyára sok cég maga is megtapasztalta, már egy megfelelő részletességű, komplex termelésirányítási modul megléte is sok esetben hiánycikk az itthon fellelhető ERP rendszereknél, az Ipar 4.0 még ennél is fajsúlyosabb szempontjai pedig ugyancsak feladják a leckét sok rendszer esetében.

Az alábbiakban egy olyan vállalatirányítási rendszerről lesz szó, amelynek talán a termelésirányítási (AManDa-nak nevezett) modulja az egyik legnagyobb erőssége, képes az Ipar 4.0 feltételeinek megfelelni, de még ezen túl is számos érdekességgel szolgál. Nem mellesleg hazai fejlesztés, ez pedig a Commit Kft. WinDirect rendszere.

A WinDirect már csak abból a szempontból is különleges a piacon, hogy egy nyílt rendszerről van szó, amely olyan technológiával bír, hogy – szükség és igény esetén – akár az ügyfél maga is képes beavatkozásokat, megoldásokat, átalakításokat tenni a rendszerben. Nyilván megvannak a maga szabályai annak, hogy az üzleti szabályrendszerben milyen megoldásokat hogyan lehetséges forráskód szinten megtenni (felületek, nyomtatványok, listák ki/átalakítása, az üzleti szabályrendszerben, jogosultságok, folyamatok terén való módosítás), azonban ez a nyitottság hozzájárulhat ahhoz, hogy a menedzsment igényeit még a megszokottnál is gyorsabban, hatékonyabban, rugalmasabban ki lehessen szolgálni.

A termelésirányítási modul (AManDa) felkészült az Ipar 4.0 szerinti működésre, képes kiszolgálni a megrendelésből illetve a gyártás tervezésből származó adatokkal a termelőeszközöket, berendezéseket, figyelembe véve az anyagszükségleteket, kapacitásokat. A gyártási folyamatok, státuszok is nyomon követhetőek a rendszerben, szükség esetén beavatkozások is lehetségesek a jogosultak számára, a termelésből származó tényadatok és egyéb, gépek által szolgáltatott adatok pedig szintén online, emberi beavatkozás nélkül bekerülhessenek a rendszerbe és feldolgozásra kerüljenek.
Ehhez természetesen szükséges, hogy a termelőeszköz maga is képes legyen az adatkommunikációra, annak szoftverével, termináljával kell kialakítani az adatküldés és -fogadás módját, struktúráját, idejét. Ez már egy informatikai, fejlesztési feladat, hiszen minden gép más, de érdemes olyan adatstruktúrákban, szabványokban megállapodni, amelyet minden érintett eszköz képes „magáénak vallani”, így a fejlesztési munka is egyszerűsíthető.

A WinDirect rendszer a termelésirányítást nem csak anyag oldalról, hanem anyagi oldalról (értsd: pénzügyi, költségbeli) is képes kezelni, vagyis a gyártáshoz (közvetlenül vagy közvetetten) kapcsolódó költségek, maga az önköltség, illetve az ezekből táplálkozó pénzügyi folyamatok is az integrált rendszer részei. A tervezési, elemzési lehetőségeket látványos időgrafikonok, Gantt-diagramok támogatják.
Ezáltal tervezhetővé válnak a gyártási alapanyagigények, azok szükséges beszerzési ideje és mennyisége, a belső raktározási, logisztikai műveletek, a termelőeszközök és egyebek (pl. szerszámok, vagy a humán erőforrás) rendelkezésre állása, kapacitása, szabad kapacitások. A tervezhető kapacitások arról is visszajelzést adnak, milyen határidővel lehetséges teljesíteni a gyártást, a megrendelés kiszolgálását.

Ahogy fentebb említésre került, a WinDirect rendszerben a költségelemzés, valamint az ehhez kapcsolódó elő- és utókalkuláció is fontos szerepet kap. A felhasznált anyagok bekerülési értéke, az erőforrásokhoz (eszközök, humán) szükséges költségek, valamint egyéb rárakódó költségeken túl még újraszámolási, újrakalkulálási műveletekre is lehetőség van. Olyan szempontból lehet ez fontos, ha a befejezett gyártás után, akár a késztermék értékesítése után is képesek jelentkezni ilyen-olyan, előre nem feltétlenül látott, előzetesen nem feltétlenül kalkulálható költségek. Később beérkező fuvarszámlák, vámköltség, kapcsolódó szolgáltatások, stb. lehetnek például ilyenek.
Ilyen esetekben az utólagosan megjelenő költségekkel is képes újrakalkulálni a WinDirect az érintett gyártás(oka)t, ezzel mindig aktualizálni, naprakészen tartani a gyártási önköltséget.

Hasonlóan fontos szempont, amit az ISO és az Ipar 4.0 is megkövetel, a nyomonkövethetőség. A gyártási folyamatban, illetve azon túlmenően is, a teljes üzleti folyamatban fontos az egyes cikkek, tételek életútjának a végigkövetése, származtatása, valamint (elnevezéstől függően) a sarzs / batch / LOT kezelés. Ezekkel az azonosítóval ellátott cikkeket nyomon lehet követni a rendszerben, az adatok elemezhetők visszamenőlegesen is. Tehát vissza lehet nézni, hogy egy adott késztermék milyen beszerzésű alapanyagokból állt össze, milyen gyártási fázisokon esett át, mikor, kinek a felügyeletével készült el.
Az automatizálhatóságnak a PDA-s, mobil eszközös, vonalkódos adatrögzítés is része lehet, ezek is vagy online, vagy terminálos megoldással tudnak adatot szolgáltatni a WinDirect-be. A logisztikában akár a legapróbb részletekig lebontható a készletek kezelése, raktárhelyekkel, lejáratokkal, gyári számokkal (sorozatszámokkal), címke azonosítókkal, de ide tartozik a készletszintekkel való jövőbeni tervezhetőség, amit potenciális készletnek neveznek.

Ami még egy érdekes megoldás a WinDirect-ben, az a „multidimenziós mennyiségi egység kezelésnek” nevezett funkció. Arról van szó, hogy bizonyos termékek esetén adódhat olyan probléma, hogy többféle mennyiségi egységben való nyilvántartás szükséges egyidejűleg (pl. kg, m2, folyóméter, tekercs, stb.). A WinDirect-ben van erre megoldás, vagyis egy cikknek tetszőleges mennyiségi egységét és azok átváltását is meg lehet adni (nem feltétlenül mindenhol evidens az átváltás).
És innentől az is lehetséges, hogy más-más felhasználók, szervezeti egységek (kereskedők, raktárosok, számlázás, stb.) más-más mennyiségi egységekben rögzítik egyazon terméket, a készleten viszont mindig követhető marad, hogy melyik mennyiségi egységben, mennyi is van tulajdonképpen a készleten.

Mivel a WinDirect integrált vállalatirányítási rendszer, ezért a termelésirányítási és kapcsolódó készletezési, logisztikai lehetőségeken túl a kereskedelmi, értékesítési, beszerzési, pénzügyi folyamatokat is támogatja. A CRM funkcióktól kezdve, amely az ügyfélszerzés és az ügyféladatok, ügyfél események tennivalóit támogatja, egészen az e-business megoldásokig, vagyis B2B és B2C lehetőségeket is beleértve (webáruházis integráció, EDI adatátvitel, webes adatbekérő, rendelési felületek, stb.)
A folyamatok végül kikötnek a pénzügynél és a könyvelésnél, ahol a szokásos pénzügyi lehetőségek (számlázás, bank, pénztár, kompenzáció, előlegbekérők, költséghelyek/viselők, cash-flow, költségvetés, Áfa kimutatás és bevallás, stb.) mellett az online, naprakész könyvelés is megvalósítható. A bizonylatok, gazdasági események automatikusan képesek feladni a főkönyv felé.
Az sem jelent gondot, ha többféle devizában is zajlanak a tranzakciók, történnek az árazások (forint, euró, dollár, stb.), mert a WinDirect tetszőleges számú pénznemet tud kezelni, azok árfolyamváltozásainak figyelembe vételével. A pénzügyi, termelési és egyéb adatokat aztán széleskörű analízis, kontrolling funkciók teszik a végletekig elemezhetővé, listázhatóvá.

Az Ipar 4.0 követelményeinek való megfelelést ma már több uniós pályázat is elvárja, vagy pedig komoly plusz pontokkal támogatja. Éppen ezért termelő cégek számára ajánlott szem előtt tartani az olyan termelésirányítási, vállalatirányítási rendszereket, amelyekkel bátran bevállalhatók ezek a kritériumok és persze a rendszer alkalmazása nem csak a pályázatot, hanem magának a cégnek az igényeit is kielégíti.
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében több olyan pályázat is nyílt vagy nyílik, amely támogatja a vállalatok számára az új informatikai rendszer bevezetését. A GINOP 3.2.2. – Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések, felhőalapú online üzleti szolgáltatások terjesztésének támogatása pályázat például kifejezetten erre lett kiírva, Pest megyén kívül, 35-40%-os vissza nem térítendő támogatást lehet elérni.
Az Ipar 4.0 feltételek pedig jellemzően az eszközbeszerzés, gépbeszerzés pályázatok velejárói. Mivel ezek égetően fontosak a hazai termelőcégek hatékonyságának, versenyképességének javításához, ajánlatos képben lenni az olyan modern termelésirányítási megoldásokkal, mint a WinDirect, hogy olyan rendszert válasszunk ki és vezessünk be, ami az Ipar 4.0-nak megfelel.

A WinDirect rendszer lehetőségeiről részletesebben a WinDirect honlapján olvashat.

Az első ERP bevezetés buktatói

Posted on by forgoz

Amikor az első ERP ( vállalatirányítási ) rendszerének bevezetésére szánja el magát egy vállalkozás, nagyon sok esetben nem tudja, hogy mire vállalkozik. Igaz ez akkor is, ha egyébként vezetői, egyes munkatársai már dolgoztak más cégnél integrált vállalatirányítási rendszerben. Sajnos nem ugyanaz ismerni egy vagy több rendszer működését (vagy inkább annak egy-egy szegmensét), és megfogalmazni egy új rendszerrel szemben az igényeket, másként fogalmazva megtervezni azokat.

Az sem véletlen, hogy sok esetben az első vállalatirányítási rendszer bevezetését néhány év múlva követi a másodiké. Az építkezéssel kapcsolatban szokás emlegetni, hogy “az első házat az ellenségednek, a másodikat a barátodnak, a harmadikat magadnak építed”. Mint minden hasonló megállapítás, ez is egyszerre túlzó és mégis igaz. És hasonló a helyzet az integrált vállalatirányítási rendszerek esetében is.

Egy “elrontott” családi ház is nagy bosszúság, de egy félresikerült ERP bevezetés felér egy kisebb katasztrófával. Sokszor találkoztunk olyan helyzetekkel, amikor a bevezetést követően derült ki, hogy a rendszerben megvalósított folyamatok nem jól illeszkednek a valós folyamatokhoz, nem fednek le minden esetet, kikényszerítik a napi folyamatok megváltoztatását csak azért, hogy “tudja követni a program”. Ritka és szomorú esetekben pedig találkoztunk folyamatos, soha véget nem érő fejlesztés alatt álló vagy éppen a használatból kiszorult rendszerekkel is.

Ezek mind óriási veszteségeket jelentenek a bevezető félnek, és komoly presztízsveszteséget a forgalmazónak. Mégis, hol vannak az ezt a helyzetet eredményező buktatók? Íme a teljesség igénye nélkül néhány:

  • A bevezetői oldalon érzik ugyan, hogy a növekedés, a piac, a környezet változásainak hatására már más módszerekre, eszközökre van szükségük, de az új rendszert mégis a régi folyamatikra akarják “ráhúzni”.
  • Nincsenek előre átgondolt, pontosan megfogalmazott igények és elvárások, csak az valósul meg az informatikai fejlesztésben, amire a bevezetést végző tanácsadók “rátalálnak”.
  • A “majd alkalmazkodunk a rendszerhez” elvét valósítják meg.
  • A vállalatirányítási rendszert a tipikus esetekre specifikálják, és nem foglalkoznak a ritkább vagy kivételes esetekkel.
  • A megrendelő vállalat oldalán nem ismerik fel a vásárolt rendszer által nyújtott lehetőségeket, és azok hasznosságát, miközben a bevezető tanácsadói nem bukkannak rá kritikus folyamatokra vagy esetekre.
  • A megrendelő nem látja, hogy a megfelelő bevezetésbe (specifikációba) neki sok időt és energiát kell tennie, míg a bevezető “csak annyit csinál meg, amennyit kérnek tőle”.

Fontos azt is látni, hogy a bevezetés során mindkét félen nagy a nyomás. A megrendelő vállalkozás szeretne egy jó programot, de szeretne mielőbb túl is lenni a bevezetéssel járó többletmunkán, felforduláson, és hajlamos nagyvonalúan átugrani egy-egy problémás esetet, mondván, “működjenek a legfontosabb dolgok, a többit pedig majd megoldjuk”. A bevezetést végző cég sem ellensége önmagának. Amikor autót vásárolunk egy szalonban, ott sem igyekszik a kereskedő a kialkudott árba újabb és újabb extrákat belepréselni még utólag. Az ERP rendszernél is ez a helyzet. Minden, előre nem látott feladat többletköltség a bevezetői, fejlesztői oldalon, és ami ennél is rosszabb, hogy felboríthatja a kialakított, kerek logikáját a rendszer megtervezett felépítésének. Ez sokszor akkor sem éri meg a bevezetőnek, ha a konkrét fejlesztést pluszmunkaként kifizetjük, hiszen maga a többlet feladat az “logika átalakítása miatt” ennél sokkal nagyobb lehet, amit egyik fél sem szívesen finanszíroz.

Látni kell, hogy ezek nem kifogások a rendszer bevezetője részéről sem, valójában egy ilyen helyzetben mindkét fél csapdába kerül. Utólag változtatni és módosítani a logikán nagy és költséges feladat, ráadásul csúszást is okozhat. És ami a valóságban csak kis változtatásnak látszik, az informatikai oldalon lehet, hogy alapvető átalakítást igényel.

Ennek elkerülésére sajnos az egyetlen valós megoldás a pontos és részletes előzetes specifikáció. Minden buktató ezzel sem kerülhető el, de a kockázat (és a költség) jelentősen csökkenthető.

További bejegyzésekben részletesen fogunk foglalkozni az egyes buktatókkal.